Oracsbitu 40 - 5. nap: Vérteskethely - Lovasberény
Innentől már a Vértes vidékén jártunk. Vérteskethely után első megállunk Bokodon volt, ahol a rétesezőnél megreggeliztünk, majd a hangulatos bokodi tóvidéken keresztül megérkeztünk Oroszlányba. Itt ugyan érdemes lett volna megnézni a város büszke múltjára emlékeztető bányamúzeumot, de némi technikai probléma közbeszólt. Speti hűséges 40 éves vörös Csepel biciklijének kormánycsapágya kezdett gyanúsan viselkedni, így jobbnak látta szerelő után nézni. Ez nem is volt könnyű, de szerencsére az egyetlen elérhető épkézláb szerelő beleegyezett, hogy előbb hazajön a munkahelyéről, hogy a garázs-műhelyében helyrehozza a bringát. Ez kiválóan meg is történt - nagy köszönet érte! - de ráment vagy két óra. Szerencsére Tepi bevárta ezt, mialatt a többiek előre tekertek a Vértes hegység felé, és Majknál a vadász múzeumnál álltak meg egy időre. Végülis a Vértest így két turnusban szeltük át (a hegytetőn Kőhányáspusztán ihattunk a régi idők óta ott álló finom hidegvizű kútból, és vehettünk volna hatalmas olaendereket), és Csákvárnál találkozott a társaság.
Ott egy süteményezés következett a híres cukrászdában, majd továbbgurulás Lovasberénybe, ahol az MCSE főtitkára, Mizser Attila és Szalma Zsolt fogadott minket, és rögtön helytörténeti vezetést kaptunk: romos kastély, zsidó temető, bezárt vasútállomás, majd a hegyre vezető lösz-alagúton keresztül feltekertük-toltuk a bicikliket az Egyesület "főhadiszállására", a Csillagtanyára. Épp ideje volt, hogy az Oracsbitu ide is eljöjjön. Ünnepi pizza lakomát kaptunk. Aki még közülünk nem járt itt, megismerkedhetett a műszerekkel, a kilátással és a csillagtanyai éggel. Ezúttal derült volt, így távcsővezhettünk is.
napi táv: 65 km
Fotók: Oláh János, Spányi Péter, Tepliczky István.