2000 július 23.
06:33
Megérkeztünk Kaposvárra, Bozsoky Janiék kertjébe, az utolsó éjszakai hevergésre. A társaság hangulata továbbra is a tetőfokon - az erőnléte hasonlóképp. (A találós kérdés: kettő közül vajon melyik állítás lódít? :-) Ismét egy kis csillagáskodásra szántuk volna el magunkat, de - nagy-nagy szerencsénkre - az ég befelhősödött, így valószínűleg megússzuk. Azaz ma sem fogjuk tudni megfigyelni pl. a Linear üstököst...
Túránk összhossza párral alatta maradt a 400 km-nek, ami nem tekinthető rossz teljesítménynek. Mondhatni, átlagos az Oracsbituk történetében. (A legsztahanovistább táv a nyolcvanas évek végén közel 600 km volt! A mai erőnléttel el nem tudom képzelni, hogy éltük túl!?)
A zselici dombokról Kaposvárra beérkezvén megtekintettük a Kaposvári Uránia Csillagvizsgáló (röv.: KUPÓ) kihalt épületét. Az okok taglalása messzire vezetne. Úgyhogy inkább nem taglalunk, hanem holnap továbbtekerünk a Balcsiig. Meglepő módon kicsiny társaságunkból öten kaphatók a további kínszenvedésekre, ami több mint 50% + 1 fő - tehát az Oracsbitut ma este nem tekinthetjük berekesztettnek. Azaz kedves Olvasóink, még egy nap történést kénytelenek vagytok elviselni. Köszönjük türelmeteket!
09:13
Nagyon kellemes és szép volt az éjszaka, időnként kiderült, és a helyiek elmondása szerint hajnaltájt fantasztikus nyugodt volt a légkör, a Jupiter 200x fölött is rezzenéstelenül állt. Délelőtt elcsodálkoztunk a Napon, a szeplős mindenségit! Megnéztük a Merkúrt is 4725x nagyítással - azután rájöttük, hogy az a Hold a nappali égen. Hát igen, szép holdfényes délelőttünk van!...
Rövidesen útnakindulunk az utolsó adagi tekerségre, végig kis somogyi falvakon: ellátogatunk a Krisna-völgybe, egy jó kis vegetáriánus ebédre. Meg persze akadott más látnivaló is - aki nem hiszi, jöjjön el velünk oracsbituzni, ne otthon üljön a nyomorult sz.gép és internet előtt!... :-)
Tepi
Ui. Továbbra sem tudjuk, vajon KI KÉSZÍTETTE "A" Béla hencsei síremlékén látható napórát? (Az nem válasz, hogy "a Göncöl" - az már igen, hogy "Kovács K. Aladár"...) Köszönjük, ha valaki tudna segíteni. Egyébként 1998-ban - édesanyjának temetésekor - szétszedték a síremléket, s valószínűleg iránytű nélkül rakták össze, mert ennek nyomai ránézésre láthatók.
16:20
Udvozlet a Krisna-volgybol, Somosvamos hatarabol. Ez ismetcsak egy nem betervezett program, ami nagyszerure sikeredett. Kedves mosolygos fiatalok fogadtak bennunket, megtekinthettuk a krisnarok kulturalis kozpontjat es templomat. A Balaton meglatogatasa igy egy kicsit elhalasztatott. Tepi
22:17
Kedves Eddig Kitartó Olvasótársaink!
Nos, gyakorlatilag végetért az Országos Amatőrcsillagász Biciklitúra. De nem akárhogy! Az utolsó órák-percek élményét is meg kell osztanunk Veletek! Dőljetek hát hátra a karosszékben és hallgassátok.
Hát a mai napot (is) egy kissé "elszerveztük". Egyrészt talán nem du. 2-kor kellett volna elindulnunk Kaposvárról - de hát ugye, az izmaink így 400 km-en túl... Másrészt jó meleg volt, eléggé "fontolva haladtunk". De leginkább a már emlegetett somogyvámosi Krisna-völgyben megejtett látogatásunk húzta az időt. Ugyan szerveztünk barátilag egy szállást Balatonalmádiba - azonban este 7 órakor csupán Lengyeltótiban jártunk, Almáditól csekély 60 km-re. A szállásunk tekintetében egy picit kitört rajtunk (rajtam) a pánik. De jó titkár nem esik kétségbe. Felhívtam Nyözöt, kérve, rendezze sorba az egyesületi nyilvántartás nála is meglévő példányát - és olvassa fel a "Balaton..." kezdetű településeken élő tagtársainkat. :-)
Több tippet is kaptam - és milyen jó, hogy a telefonszám is szerepel a rögzített adatok között -, amelyek nyomán (személyesen ismeretlenül) feltárcsáztam a telefonszámokat. Az elsőt nem vették fel, a másodikra jelentkező barátunk, Samu Mihály kevés magyarázkodás után jelezte, hogy szeretettel vendégül lát minket. Mire Balatonboglárra értünk, tárt kapuk fogadtak bennünket, zöld gyeppel. De ez még mind semmi! Mihály közölte, hogy közben lebeszélte az elsőként keresett boglári tagtársunkkal, Androkity Istvánnal, hogy...
...Jelenleg egy Balaton-parti üdülőben hevergünk szobákban, vetett ágyban, a Balatontól egy percre (nagyon lassan sántikálva...). Ma este egy hatalmas pizzaevésre lettünk látva, sörözéssel, előtte hatalmasat loccsantunk a tóban, friszbipartival egybekötve a langymeleg selymes vízben. Nyugodjatok meg, álmunkban sem gondoltunk ilyen véget, lélekben koszos vadkempingezésre készültünk valahol a Somogyi-dombság bozótosaiban. :-)
Mielőtt a sárga irigységetek végleg elhomályosítaná a monitort előttetek, pár statisztikai adat az idei Oracsbituról. A letekert táv épphogy 500 km volt. A résztvevők száma szummázva 11 tekerő és 3 hullaszállítókocsis. (Mellesleg a kocsiba egy szem hulla sem fért volna bele...) A legrövidebb tekergő 1 napot tekert velünk - de a túra a leghosszabb távját tette meg az első napon: 85 km-t. (Ez volt az a sáros-tolós-rövidítős nap. De ezzennel ismét deklarálom, NEM AZ ÉN vezénylésemmel... :-) A legrövidebb 34 km volt, amit megtettünk. Mindössze 4-szer fürödtünk (Harkány, Szigetvár, Bárdudvarnok és most Boglár). Csapadék az elején esett, de akkor nagyon, ill. a drávasztárai éjszakában - de egyszer sem áztunk el igazán. Az átlagsebességünk 15-17 km/h volt, bár néha meglehetősen kilógott a nyelvünk. Sok szép tájat láttunk, az útvonal a LEONIDAK korábbi leveleiből kiolvasható. Mindig mindenhonnan elkéstünk, de ezt mindenhol (majdnem mindenhol) jól tolerálták.
Szóval itt a vége - és elfutunk! Találkozunk (?) a jövő évi Oracsbitun?