MEGHÍVÓ A HARMINCEGYEDIK ORACSBITURA
Kedves Barátunk!
Hogy a 2015-ös évben se maradj Oracsbitu nélkül, ezennel fogadd meghívásunkat az idei Országos Amatőrcsillagász Biciklitúrára, melynek ideje 2015 július 25. - augusztus 1. (szombattól szombatig), két végpontja pedig Győr és Brno.
Túránk célpontja ez alkalommal egy olyan vidék, ahol még testületileg sosem jártunk: a romantikus várairól, ódon városairól, szép tájairól, finom söreiről és a Kofoláról, valamint az egykori Favorit biciklikről híres Csehország. Pontosabban Morvaország, mivel Csehországnak két fele van: Csehország és Morvaország, utunk ez utóbbiba vezet, olyan vidékekre, melyek viszonylagos közelségük ellenére is alig ismertek. Az országban amúgy is nagy hagyományai vannak a túrázásnak, a biciklizésnek, de a csillagászatnak is - tehát ott a helyünk! Hogy odáig eljussunk, előtte még egy pár napot eltöltünk az egykori Magyarország, később az egykori Csehszlovákia, ma pedig Szlovákia tájain is. Íme hát a tervezett program, amit reméljük nem hiúsít meg az időjárás, sem széteső biciklik, vagy más váratlan események.
Útiterv
1. nap, július 25. szombat
A túra hosszúságára való tekintettel ezúttal nem a szokásos vasárnapon, hanem már szombaton indulunk, remélhetőleg ez nem jelent Nektek gondot. Indulásunk napja nem sok újdonságot hoz azoknak, akik már ott voltak a tíz évvel ezelőtti feldunai túránkon is. Bár nem szeretünk ismételni, de első napunk útvonala célszerűségi okokból ugyanaz lesz, mint akkor volt.
Találkozás reggel Győrben. Mivel feltehetőleg a többség vonattal jön, ezért értelem szerint a vasútállomáson. A javasolt vonat a 8:38-as gyors a Keletiből vagy a 9:20-as személy a Déliből, ezt még pontosítjuk. Tehetünk egy rövid tiszteletkört a városban (negyedik alkalommal indul innen az Oracsbitu), és jó lenne viszontlátni győri ős-oracsbitus barátainkat: Virágot és Marcellt, akik közben négy gyerkőccel gyarapodtak.
Elhagyva Győrt, Medvénél átkelünk a Dunán és a határon, majd Bős (ha van kedvünk, megnézhetjük újra a Dunaszauruszt, hátha azóta szebb lett), Dunaszerdahely, Lég érintésével érünk Sárrétre, ahol Csörgei Tibor és a csallóközi amatőrcsillagászok fogadnak minket. Ott is táborozunk, remélhetőleg egy kellemes esti-éjszakai beszélgetés, észlelés keretében. 10 évvel ezelőttről nagyon szép emlékeink vannak innen.
Napi táv: 65 km.
2. nap, július 26. vasárnap
Útra kelünk, és a Kárpátok felé vesszük az irányt. Átkelve a Csallóközt északról határoló Kis-Duna ágon Jókánál (Jelka) egy szép vizimalmot nézhetünk meg, majd a két lehetséges útvonal valamelyikén Szencre (Senec) érkezünk. Itt Balogh Kláráékkal, a szenci amatőrcsillagászokkal fogunk találkozni, a Solar Csillagvizsgálóban. Szenc mellett találhatóak a pozsonyiak Balatonjának nevezett Napos Tavak, ahol elvileg fürdőzni is lehet (persze nem kötelező...). Van a városban egy különleges méhészeti skanzen és egy valaha szép de lepusztult Eszterházy kastély. A következő megállónk Bazin (Pezinok), a pozsonyiak kedvenc kirándulóhelye. Ez egy szinte teljes egészében turistákra berendezkedett város, egyben Szlovákia legjelentősebb borvidékének központja, tele kávézókkal, borozókkal. Azért jó lenne nem leragadni itt egy pince mélyén... A másnap érkezők itt még csatlakozhatnak piciny csapatunkhoz.
Két falunyira Bazintól, Modor (Modra) mellett, a Kis Kárpátok hegyeiben található a Comenius Egyetem Csillagászati és Geofizikai Obszervatóriuma, ahol főleg naprendszer-kutatással foglalkoznak: meteor, üstökös, kisbolygó megfigyeléssel. A hazai videometeorosok közül többen is kapcsolatban állnak velük, e túra szervezői jártak már ott különböző rendezvények kapcsán. Klárának és párjának, Jarónak köszönhetően szakavatott vezetés kíséretében megnézhetjük a csillagdát, sőt éjszakára annak vendégházában szállhatunk meg. 8 főre lesz szállás, ebbe minden bizonnyal beleférünk.
Az eredetileg tervezett átkelés a Kis Kárpátok "bércein" így elmarad, ezért e napi távunk rövidebb lesz a tervezettnél (ezt másnap majd megbánjuk). A Kis Kárpátok egyébként egy közel 100 km hosszú, de nem túl magas (5-600 méteres) hegyvonulat, a csillagvizsgáló 520 méteren van.
Napi táv: 50 km.
3. nap, július 27. hétfő
A becsült táv alapján ez lesz a leghosszabb nap. Nem hagyjuk el teljesen a Kárpátokat, jó darabig a hegyek mentén tekerünk felfelé, a terepviszonyoktól függően a nyugati vagy a keleti oldalon. Ez a vidék híres a várairól, amelyek egykor Magyarországot védték a "barbár nyugatiakkal" szemben. A nyugati úton ezek közül a romantikus Detrekő és Korlátkő várát ejthetjük útba, a keleti úton Vöröskő várát, illetve a Szomolányt, ahol egy cseppkőbarlang és egy szép Pálffy kastély található (ebben volt az 1991-es IMC - Nemzetközi Meteoros konferencia). A két út Jabláncnál (Jablonica) találkozik, itt búcsúzunk el a hegyektől, és Szenice (Senica) felé vesszük az irányt. Odáig sajnos egy főúton kell menni pár km-t, onnan már nyugisabb utakon folytathatjuk a habánok földjén. (Ez a népcsoport a XVI. században települt be ide Svájcból, mára semmi nyomuk nem maradt, de máig ismertek jellegzetes kerámiáikról.) Jó 30 km múlva érünk Szakolcára (Skalica). Itt van pár látnivaló, többek közt a máig a magyar címerrel díszített szecessziós kultúrház, és a Felvidék egyik legrégibb építészeti emléke, a Szent György körkápolna.
Ez a város már tényleg a határ: mind a történelmi Magyarországé, mind Cseh és Szlovákiáé. Innen délnyugat felé a Morva folyó jelenti a tényleges határt, északkelet felé - amerre mi megyünk - a folyó már teljesen Cseh (Morva) területen folyik. Átkelünk tehát a határon, és az onnan pár km-re fekvő Stráznice kempingje lesz a napi végállomásunk. (Elnézést a cseh nevek pontatlan helyesírásáért, e szöveg nem cseh karakterkészlettel íródott. Remélhetőleg csehek nem olvassák.) Stráznice egyébként, bár már a cseh oldalon van, etnikailag még szlovák város.
Napi táv: 90 km.
4. nap, július 28. kedd
Stráznicében van egy szép kastély és egy skanzen, és mellette folyik a Morva folyó, aminek egy közeli szakasza, a "leszakadt part" természetvédelmi terület (Stráznické Pomoraví). Innen kezdve két napon át a folyót, illetve a vele nagyjából együtt haladó Bata csatornát fogjuk követni. Ezt a zsilipekkel, apró vízlépcsőkkel tarkított vízi utat a híres cipőgyáros Tomás Bata építtette azért, hogy a közeli Zlinben működő gyárába hajón szenet szállítsanak rajta. A hetvenes évekig használták, majd sorsára hagyták, de húsz éve turisztikai célból rendbe hozták, azóta hajózható, és mellette halad az ország egyik legkellemesebb biciklis útvonala. Teljes hossza 56 km, mi nem az alsó végétől (Hodonintól) indulunk, viszont cikkcakkban, sok kitérővel fogunk tekeregni a felső végéig, Kromeriz városáig.
Ezen a napon nem megerőltető tempóban a környék látnivalóit keresgéljük fel. Stráznice és a folyópart megnézése után Veseli nad Moravou-ban van még egy kastély parkkal és egy csillagvizsgáló is. Blatnicénél régi borospincéket és egy zarándok templomot lehet megnézni, nem sokkal odébb Ostrozská Nová Ves-nél pedig fürdőzni is lehet. Majd újabb kastélyok jönnek, amíg megérkezünk Uherské Hradistébe. A város neve magyarul Magyarvárhegy, nem igen tudni miért, mivel magyarok sosem laktak itt, az viszont tény, hogy a kora középkorban magyarok, csehek és németek sokszor hadakoztak errefelé. Egyébként nem ez az egyetlen "Uhorské"=magyar nevű település ezen a vidéken, de ez a legnagyobb, méghozzá egy gyönyörű kisváros, középkori városmaggal.
Az út mentén (az egyébként sík terepen) több kilátótorony is van, ahonnan messze földre ellátni. Eltérve a folyóvölgytől tehetünk egy 15-20 km-es kitérőt a hegytetőn álló gótikus buchlovi várhoz és az alatta fekvő barokk buchlovicei kastélyhoz, ha még nem kaptunk kastélymérgezést. Eközben fő csapásunk a Bata csatorna mentén vezet, ahol pici hajók pici vízlépcsőkön át szelik a habokat, egyes szakaszokon pedig a Morva folyó ártéri erdőin keresztül. Estére érünk Napajedlába. Mondani se kell, itt is van egy kastély, de van egy kemping is, és itt szállunk meg. (Nem a kastélyban!)
Napi táv: 40-50 km, a tévelygésektől függően.
5. nap, július 29. szerda
Folytatódik a folyó és a csatorna menti tekergés. Elvileg tehetnénk egy kitérőt Zlin városába. Itt voltak a híres Bata gyárak, és ez a város a XX. századi modern funkcionalista építészet különleges példánya, egyben múzeumváros is: van itt cipő múzeum és autó múzeum is. Építésében Le Corbusier is részt vett, még egy kisebb felhőkarcoló is van itt. De valószínűleg nem lesz erre idő, mint ahogy sajnos Olomuc (Olmütz) városára se, ami pedig Morvaország gyöngyszeme, az UNESCO világörökség része. Kellene még 2 nap, hogy ezeket is meg tudjuk nézni.
Viszont helyettük, követve a vízi utat eljutunk a barátságosan kisebb Kromerizbe, amelyik úgyszintén egy gyönyörű város, műemlék rezervátum, püspöki székhely, és úgyszintén UNESCO világörökség. Eredeti városfalai megmaradtak az 500 éves Malom-kapuval együtt. A Szent Móric templom, a dóm és a kastély mellett Kromeriz legfőbb látványossága a Virágos-kert (Kvetná zahrada), amely Versailles-re emlékeztet. Ha itt eleget időztünk, délután gurulunk még 40 km-t, hogy letáborozhassunk Prostéjov mellett egy tóparti kempingben (vagy a közeli másikban). Ekkor már közeledik túránk végpontja, másnap már csak a Morva karszt hegyei közé kell felmászni.
Napi táv: 70 km
6. nap, július 30. csütörtök
Kb 10 km után "végre" újból hegyek közé érünk (nem kell félni, ezek se óriásiak, ez még nem az Óriáshegység). Ezt a napot a vidék legfőbb természeti látnivalójának, a cseppkő és kristálybarlangokkal, valamint látványos felszínformákkal tarkított Morva-karszt "felületes" felderítésével töltjük. Ide is több idő kellene, ha alaposan meg szeretnénk ismerni a terepet, de egy-két nevezetességet remélhetőleg lesz módunk megcsodálni, akár belülről is. A környék központja a Szikla-malom (Skalní Mlyn), itt van a látogatóközpont is. Néhány fontosabb barlang a közelben: Katalin barlang (óriás méretű termében koncerteket is tartanak), Punkva barlang (ez a legnagyobb és legnépszerűbb, víz is van benne, csónakázni is lehet), Balcarka barlang (ez kisebb, kétszintes, gyönyörű cseppkövekkel). Páratlanul szép a 138 méter mély függőleges falú Macocha szakadék is, alján két tavacskával.
Még számtalan karszt képződmény van a környéken elég kis területen, de hogy biciklivel ezeket mennyire lehet megközelíteni, azt látatlanban nehéz eldönteni, majd ott kiderül. Esti szállásunk a környék két kempingjének valamelyikében lesz, Baldovecnél vagy Olsovecnél.
Napi táv: 40 km, több vagy kevesebb.
7. nap, július 31. péntek
Utolsó tekerős napunkon még elidőzhetünk a Morva-karszt vidékén, majd lassan begurulunk túránk végállomására, a közeli Brnóba (Brünnbe), Morvaország fővárosába. Brno félmilliós nagyváros, sok szép műemlékkel, lakótelepekkel, gyárakkal (itt gyártják a Zetor traktort), de bicikliutakkal jól el van látva. A főbb látnivalók szerencsére a város közepén helyezkednek el. Csak találomra néhány közülük: Óvárosháza (kapujában a híres brnói sárkány, valójában kitömött krokodil), a 800 éves gótikus Szent Jakab templom, Péter-Pál székesegyház, a reneszánsz Lipa palota és a dombtetőn álló Spilberk vára. Hogy az Oracsbitu csillagászati vonatkozásáról se feledkezzünk el, illendő felkeresnünk a nagyon jó hírű brnói Planetáriumot (erről a Meteor egyik tavaly tavaszi számában olvashattatok).
Mivel ez itt a végállomás, ezért haza kell jutnunk valahogy. A távolság ugyan nem nagy (330 km), de a két határ némileg bonyolítja a dolgot. A hazaindulásra legkorábban másnap kerülhet sor. Szállás gyanánt a várostól 10 km-re, egy nagy víztározó mellett fekvő kemping szolgálhat (ez biztosan létezik), illetve próbálhatunk a városban valami diákszálló félét szerezni.
Napi táv: 40 km, a városnézést nem számítva.
7+1. nap, augusztus 1. szombat
A hazaérkezésre vonattal két alternatíva lehetséges: egy kényelmes és egy kalandos.
Mivel Brno a Berlin-Prága-Budapest-Bukarest vonalon fekszik, közvetlen Intercity járat megy 6:20 és 18:20 között kétóránként, amin bringát is lehet szállítani. Ez lenne a legkényelmesebb megoldás, csak két gond van vele: Az "olcsó" jegy csak adott nap adott járatára jó, vagyis semmi szabadságunk nem marad, hogy mikor jöjjünk vissza (vagy hogy épp el se jussunk Brnóig). Olcsóság alatt ez értendő: 14 Euro jegy + 10 Euro bicikli + 3 Euro helyjegy, vagyis kb. 8400 Ft. Ehhez a jegyet még idehaza hetekkel előtte meg kell váltani! A rugalmas jegy ára viszont ennek a sokszorosa: 15200 Ft + bicikli + helyjegy, azaz több mint 19000 Ft, ami nonszensz! Ráadásul állítólag a bringa jegyet még ebben az esetben is jóval korábban meg kéne venni, vagyis semmit nem nyernénk vele.
Lapzárta: Mint kiderült, (a meghirdetettel ellentétben) mégsem minden vonat szállít biciklit, és a jegyek a hétvégére már elkeltek.
Rugalmasabb és kicsit kalandosabb megoldás, ha belföldi vonatokkal indulunk haza. Itt jön be a határok problémája: ezeken csak a fent említett Intercity megy keresztül, ezért helyi járatokkal csak a határig lehet utazni, azon pedig át kell kerekezni és másik vonatra szállni. A menetrendek alapján 4 húzásból, azaz 3 átszállással lehet Budapestig jutni: 1: Brno - Breclav. Innen 19 km-t kell tekerni a szlovák oldalra, Kuty-ba (Jókút). 2: Kuty - Pozsony. 3: Pozsony - (Észak)Komárom. Itt át kell kelni a Duna hídon, egyben a határon. 4: (Dél)Komárom - Budapest. A Brnóból 11 után induló vonathoz némi ráhagyással vannak passzoló további vonatok, ezekkel estére itthon lehetünk. Nem muszáj persze egyszerre jönni, mivel lesz, aki tovább szeretne maradni, vagy az autós szekció is haza tud hozni valakit, de azért ajánlott a fenti zötyögős utat nem egyedül megtenni. Ezt még az indulás előtt beszéljük meg! (A korábban emlegetett "központi" autós fuvarozás az igen magas ár és a hazajövő társaság feltehető töredezettsége miatt le lett fújva.)
Összegzésképp
Az össztávolság különféle tudományos és áltudományos becslések szerint kb. 400-420 km (plusz-mínusz kitudjamennyi), ami picit több mint az elmúlt években, de egyáltalán nem páratlan történelmünkben, és 7 tekerős napra oszlik el. Részben hegyes terep 2-3 napon van, de több a sík vidék, viszont az uralkodó széljárásról ne kérdezzen senki! Talán az egyetlen gond az lehet, hogy nem fért bele az időbe egy tartalék (eső)nap beiktatása, így minden nap haladni kéne. Ha mégis valami miatt elakadnánk, majdnem végig lesz a közelben vonat, amivel vész esetén valahogy haza lehet csorogni. Útközbeni kiszállást viszont lehetőleg senki ne tervezzen, mert akkor egyedül kell hazajönnie!
Intelmek
Nem maradhatnak el a szokásos intelmek sem, főleg hogy most kicsit messzebb megyünk, mint az elmúlt években.
Biztosítás - biztonság! (Ha emlékeztek még erre az elmés reklámra...) Mivel külföldre megyünk, mindenképp hozzatok EU-s TB kártyát és/vagy kössetek valamilyen utazási biztosítást! Az előbbi ingyenesen kiváltható, az utóbbi sem nagy tétel.
Pénz: Szlovákiában Euro, Csehországban Korona van. Egy Korona most 12 Forint körül jár. Az árak feltehetően hasonlóak mint minálunk, a sör olcsóbb, a kemping árakat megnézhetitek a mellékelt linkeken, ezek nagyjából 80-150 Korona/ember, ha többen vannak egy sátorban, akkor kevesebb lehet. Ha megyünk barlangokba, oda is van biztos belépő. Hogy mennyi pénz kell (Euro és Korona is), azt mindig nehéz előre látni, de napi 300 Korona minimum. (4-4,5 napot tervezünk ott.) Legyen viszont nálatok tartalék Euro, egyrészt mivel a szlovák oldalon ez kell, másrészt mert ezt biztos be lehet váltani. Itthon a legtöbb pénzváltónál lehet Koronát venni. Persze a bankkártya sem árt, így nem kell annyi papírpénz, legalábbis a nagyobb városokban. Na meg a személyi igazolványt se hagyjátok otthon!
Nyelv: Feltehetőleg azzal tisztában vagytok, hogy a szlovákok szlovákul, a csehek csehül beszélnek, mi meg ezek közül egyikül se. De nem árt összeszednetek az angol, német, orosz tudásotokat, valahogy biztos elboldogulunk.
Ami a bicikliket illeti: Működjenek és ne romoljanak el - beleértve a csomagtartókat és az egyéb leeső alkatrészeket is! Jó lenne, ha a tekerés/szerelés aránya a tekerés irányába billenne, és nem (a bizonyára kiváló) cseh bicikli szervizeket tanulmányoznánk. Hogy Ti is túléljetek, megfelelő túlélő készlet legyen nálatok.
Időjárás: Erről semmi okosat nem tudunk mondani. Elvileg arrafelé kicsit csapadékosabb, de a mai időben ennek valószínűleg semmi jelentősége. A műfajból adódóan itt is, ott is ronggyá ázhatunk, de hátha nem. Mindenesetre esőkabátot, esőcuccot és felülről nem lukas sátrat hozzatok!
Kaja, pia: Nyilván nem innen visszük. Aki a knédlit és a káposztát meg a sült húst szereti, valószínűleg túléli, bár állítólag akadnak furcsa bizarr ételek is, ha az ember nem figyel. A cseh kekszek viszont híresen jók (mivel többnyire a magyarokat is ott gyártják). Akárcsak a sörök, de ezt mindenki tudja, remélhetően néhány helyi verziót meg fogunk kóstolni. Aki pedig nem akar részegen tekerni, igyon Kofolát, esetleg ivóvizet (pitná voda).
Egyelőre ennyi. A közeljövőben még last minute információkkal biztosan szolgálunk. Figyeljétek az Oracsbitu listát. És várjuk a visszajelzéseket!
Speti s Tepi