Oracsbitu 33 - 2. nap
Zselickisfalud - Bükkösd (50 km)
Zselickisfaludról a tegnapi úton vissza a Csillagparkig. Onnan elkanyarodva, a nappali planetárium (sötét kunyhó falán fába fúrt luk-csillagok, Kolláth Zoli tervei szerint) megtekintése, majd legurulás a szarvasfarm mellett Bőszénfára. Onnan eleinte a 67-es főúton, majd (mivel nem akarunk Szigetvár fele kerülni) a levágás reményében letérés Terecsenypuszta felé. Innen a tavak mentén akarunk továbbmenni, de erről egy helyi erő lebeszél, ezért visszakapaszkodás, majd a Somogy-Baranya határán húzódó földúton legurulás Sasrétre. Innen a kisvasúttal párhuzamos kővel felszórt, nem túl bicikli-barát úton zötyögés Ibafa irányába.
A táj egyébként gyönyörű és legalább nem tipikus bringatúra útvonal. A köves út után dombokra kell felkapaszkodni, nem létező földutakon. Végül beérünk az eldugott Ibafára, ahol a Megálló büfében elbeszélgetünk a helyiek nehéz és sajnos elég reménytelen életéről és megcsodáljuk az Ikaruszból berendezett nyomorúságos kocsmát. A korábban betervezett gyűrűfűi vizitről - fogadókészség és idő hiányában - eddigre már lemondtunk és a pipamúzeum is kimarad (mivel már késő van).
De még nincs vége a napnak, mert el kéne még jutni Orfűig. Ibafa után újabb nagy senkiföldje következik, erdővel, réttel, szalmabálákkal, gyönyörű kilátással, majd egy meredek susnyással. Mindenféle (GPS, papírtérkép, megérzés) navigációnk csődöt mond, így többfelé szóródva Dinnyeberki helyett Bükkösdön kötünk ki, ahol egymást várva véletlenül egy hatalmas vadász és állattartó komplexumra, a Bükkösdi Ökoparkra bukkanunk. Mivel már este van, úgy döntünk, innen nem megyünk tovább és bekéredzkedünk. Jól tettük, nagyszerű szálláshelyre találunk, minden van, alvás egy színpadon vagy egy fedett hodály alatt; akár még jurtában is lakhatnánk. Éjszaka az erdőben békés lövöldözés (csak az ifjú vadászok). Éjszaka még mindig farkasordító hideg van - bár éppen farkast itt nem tartanak.
Fotók: Dinnyés Lajos, Oláh János, Spányi Péter, Tepliczky István.