Oracsbitu 39 - 4. nap
Maribor - Bad Ratkesburg
Természetesen éjszaka megint megjött a vihar. Volt villám, csattogás, eső, de reggelre legalább elment, és végre meghozta a jó időt.
(Csak utólag tudtuk meg, hogy mekkora szerencsénk volt az időzítéssel, mert a következő héten Szlovéniát akkora esőzés súlytotta, mint korábban még sosem. Az áradások és földcsuszamlások több tízezer embert vágtak el a külviágtól, leállt a vonat közlekedés, az utak is járhatatlanná váltak. Maribor még pont beleesett ebbe a zónába. Másnap aztán láttuk, hallottuk, hogy pár nappal korábban meg a szlovén-osztrák határ környékén söpört végig egy tornádó.)
Akinek már eddig is tropára ment a cucca, annak az eső még rosszabbul jött. Bernárd ezúttal egy asztalon bivakolt a recepció mellett, mert a sátra végleg megsemmisült. Ezért többek kérésére az első felkeresendő nevezetesség a helyi Decathlon volt, ahol ki-ki pótolhatta hiányzó felszerelését.
Ezzel persze újabb idő ment el, de végre valahogy mégis leértünk a belvárosba, hogy lássunk is valamit. Az óváros a várakozással ellentétben kicsit kihalt volt, és a szép Dráva parti sétányt épp átépítették, így oda le se tudtunk menni. Bolyongtuk az utcákon és eszegettük, amit a boltban találtunk, majd a városnézést befejezettnek nyilvánítottuk és nekiindultunk a napi távnak - egy pár kilométert még a Dráva mellett, majd Nebova felé elhagytuk a folyót. Itt már emelkedők is jöttek, dimbeken-dombokon és hallatlanul szép, kulturált falvak közt kerekeztünk tovább. Benediktnél megálltunk ebédelni, majd pár falu után megérkeztünk a Mura völgyébe, az osztrák határhoz.
Először még az innenső oldalon Gornja Radgonában kerestünk egy boltot, hogy megvehessük utolsó Lasko söreinket, majd átsétáltunk a Mura híd közepéig, ahol egy szuper panoráma padról ülve nézegethettük a folyót. A túloldal már Ausztria volt, Bad Ratkesburg (magyar nevén Regede). Ez ugyanannak a városnak a másik fele, ami a szlovén oldalon fekszik, a vár is ott található. A kemping - ez is egy óriási fürdőkomplexum - párszáz méterre, pont a parton volt, így nem volt nehéz rátalálni.
Napi táv: 47 km
Fotók: Oláh János, Porhanda Zsolt, Spányi Péter, Tepliczky István.