Oracsbitu 31 - 7+1. nap, augusztus 1. szombat
Hazautazás több darabban: Brno - Breclav - Kuty - Pozsony - Komárom - Budapest
Korán keltünk, így tényleg el tudtunk indulni fél 9 körül. Nappal sokkal könnyebb volt visszatalálni a városba, igaz nem az esti úton mentünk, hanem először a tóparton, majd sokáig a patak mentén majdnem végig bicikliúton. A tó után nagyon szép paloták, villák következtek. Beértünk Brno központjába, egy ócska kisbolt után némi téblábolás után végül az állomásra mentünk, pedig még lett volna idő nézelődni, hiszen a jegyünk már megvolt. A Breclavig menő kultúrált vonat szinte üres volt, az út szép. Breclavban megittuk utolsó cseh sörünket, és Zsolt igénybe vette az utolső cseh bicikliboltot (külsőt cserélni), majd irány a határ, mögötte Kuty (Jókút).
Őrült ellenszélben tekertünk vagy 18 km-t, de jó húszas iramban, átkeltünk a Morván, és végre megérkeztünk az állomásra Kutyba. Szerencsére a következő vonat innen indult Pozsonyig, és egy 3 fős helyi bringás csapat egyike pozsonyi magyar srác volt, így ő segített nekünk jegyet venni. Egy szuper piros emeletes vonat gördült be, benne 12 bicikli hellyel, így itt sem kellett a peronon bénázni a bringákkal. Pozsonyban alig kellett várnunk, már indult is a csatlakozás, ezúttal egy csehek által üzemeltetett sárga (Regiojet) vonat Komáromig. A 100 km-es út több mint 2 óra volt, keresztül a Csallóközön, ahol mindenütt megállt. (Mellesleg, mindkét vonat kalauza magyar volt). Komáromban áttekertünk a Dunán, és a piros Flirt vonattal este 7-kor már úton is voltunk Budapest felé. Tatán meglepetésre felszállt Tepi, az állomáson pedig Gyula integetett az időközben előkerült Lillával. 1/2 9-re begördülünk Kelenföldre - az Oracsbitu véget ért.
Fotók: Dolánszky György, Oláh János, Spányi Péter.