Oracsbitu 38 - 7. nap, szombat
Szulyóváralja - haza
Több úton jutottunk haza. Az első vonatos szekciónak a Pozsony felé menő expresszvonatot kellett elérnie Vágbesztercén, vagyis 20 km-t tettünk meg visszafelé - ezúttal végre hátszélben! Időben oda is értünk, vettünk jegyet, helyjegyet, biciklijegyet, mindent, ami kell. A vonat időben meg is jött, de a szuper IC expressz dugig volt, semmire nem mentünk a helyjegyeinkkel. A megpakolt biciklikkel szaladgáltunk ide-oda, és aki ahol rést látott feldobta a bringáját a tömegbe és felkapaszkodott a vagonba. Nem sokon múlt, hogy lemaradunk, de szerencsére felengedtek a népek. A biciklik élre állítva és mi is laposra összenyomva, de azért elfértünk. Arra ment a vonat visszafele, amerre jöttünk, de nem nagyon lehetett gyönyörködni a tájban. Később kezdtek elfogyni az emberek, és a végére Pozsony előtt már le is tudtunk ülni. Pozsonyban tovább ágaztunk: Bernárd elment Párkány felé, a többek pedig a csallóközi lassított járattal elzötyögtek Komáromig, majd a Dunán újból átkelve és visszaérve a rajthoz, dél-Komáromból Budapestre.
Az autós szekció, Emese, Tepi, Bíbornye indultak utoljára, de még odajöttek a besztercei vasútállomásra búcsúzkodni, onnan pedig haza.
Györgyi, Réka, Zsolt egy kellemesebb vonatot fogtak ki, mert csak Predmérről Trencsényig kellett visszamenniük a kempingbe hagyott autójukig. Ott még eltöltöttek egy pár kellemes órát, aztán ők is épségben hazaértek.
Napi táv: 0 vagy 20 km, de ez már nem számít bele
Fotók: Oláh János, Porhanda Zsolt, Spányi Péter, Tepliczky István.