Oracsbitu 36 - 4. nap, csütörtök
Kellemes volt a hajnali napsütésben kikászálódni és körbejárni a tavat. Ekkor már 1-2 helybéli horgász is feltűnt. Találkoztunk egy igazi biciklis kéktúrázóval is, aki a teljes távot gyűrte, és hétvégére már be is tervezte fejezni a túrát a Zemplénben - mi ennél kicsit lassabban haladtunk... Kényelmesen összepakoltunk, eközben befutottak az előző este eltűnt társaink is - így a létszám ismét teljes lett. Visszatérve a békés kis faluba, Hencida felé indultunk tovább.
"Hencidától Bonchidáig" - szól a mondás: fordított sorrendben ez négy év után teljesült, ennek emlékére a falu széli táblánál fényképezkedtünk egyet. Ezután Esztár és Pocsaj következett, ahol hiába próbáltunk evőhelyet keresni, a Papa sörözőn kívül minden zárva volt vagy megszűnt. Ezzel már átértünk egy másik tájegységre, az Érmellékre, ami a határ másik felén folytatódik egész Ady Endre szülőfalujáig és azon is túl. Az Ér patak Pocsajnál folyik be a Berettyóba. A határ mellett tekertünk tovább a legközelebbi városig, Létavértesig, itt egy kis pizzázóban végre megebédelhettünk.
Estére egy különleges helyre voltunk hivatalosak Létavértes mellé: Egy eldugott, alig megtalálható, Ligettanya-Álomzug névre keresztelt lovas tanyán látott minket vendégül Csontos János és felesége Balázs Judit. Ez egy valóban romantikus lakhely és "mini-motel" egy patakkal körülölelt erdő közepén - itt laknak ők és öt lovuk. János egyébként nagy hagyományőrző és igazi lovas huszár. Debreceni amatőrcsillagász barátunkkal, Szoboszlai Endrével és huszár csapatukkal nagy lovastúrákat szerveznek az országban és Erdélyben, nemzeti emlékeinket és hagyományainkat ápolandó. Kedves fogadtatásban volt részünk, kemencében sült kenyérlángossal, pálinkával és éjszakába nyúló beszélgetéssel: huszárokról, történelemről, kedvteléseinkről, a vidékről és a világról. Tepi-taxi segítségével Endre is eljött Debrecenből egy távcső kíséretében.
Napi táv: 46 km
Fotók: Dinnyés Lajos, Oláh János, Spányi Péter, Tepliczky István.